Vetőmag

A zöldségmagok termés- vagy gyökérzöldségek (paradicsom, paprika, sárgarépa, saláta) termesztésére valók. A fűszermagok fűszernövényeket (petrezselyem, bazsalikom, kapor) adnak. A virágmagok díszítő- és kertészeti virágokat (napraforgó, levendula, százszorszép) eredményeznek. A csíramagok étkezési csíra (alfalfa, retek, lencse) előállítására valók, gyorsan kelnek és nem igényelnek földet. Mindegyik kategória más célt szolgál.

Kezdőknek a legkönnyebben termeszthető zöldségeket ajánljuk: retek (nagyon gyors, 4 hét alatt érik), saláta, sárgarépa, spenót, bab és cukkinimag. Ezek kevés előkészítést igényelnek, széles tűrőképességűek és nagy sikerélményt adnak. Paradicsom és paprika magja is népszerű, de ezeket inkább bent érdemes elvetni, és csak fagymentes időben kiültetni.

Az erkélyre és ablakpárkányra kiválóan alkalmasak a kompakt, cserépben is jól fejlődő fűszernövények: bazsalikom, petrezselyem, snidling, metélőhagyma, kapor, koriander, zsálya és kakukkfű. Ezek fűszermagokból könnyen nevelhetők, nem igényelnek nagy teret. Fontos a megfelelő vízellátás és a legalább 4–6 órás napsütés naponta. Cserépben korlátozott a gyökérfejlődés, ezért rendszeres trágyázás is segíthet.

A virágmagokból nevelhető virágok – különösen a mézelő, rovarcsalogató fajok (levendula, napraforgó, borágó, phacelia, körömvirág) – fontos szerepet játszanak a beporzók (méhek, lepkék) vonzásában és a zöldségeskert termékenyítésének segítésében. Egyes virágok (pl. körömvirág, bazsalikom) mellé ültetve kártevők ellen is védelmet nyújthatnak. A virágmag-vetés ezért nemcsak esztétikai, hanem ökológiai értékkel is bír.

Az F1 hibrid vetőmagok keresztezéssel előállított, egyenletes termést, jobb betegségellenállást és magasabb hozamot adó fajták, de a belőlük gyűjtött mag nem örökíti tovább az anyai tulajdonságokat – tehát saját maggyűjtésre nem alkalmasak. Az OP (nyílt beporzású) vagy hagyományos fajták magjai viszont megőrzik a fajtajellegüket, így évről évre gyűjthető a mag. Aki saját magtárat szeretne, válasszon hagyományos fajtájú zöldség- vagy virágmagokat.

A csírapróba egyszerű módszer az életképesség ellenőrzésére: tegyél 10 magot nedves papírtörlőre, hajtsd össze, és tedd meleg helyre (kb. 20–25 fok). 5–10 nap múlva számold meg, hány csírázott ki. Ha 7–8 csírázott, a mag jó csírázóképességű; ha csak 3–4, ritkábban vess vagy frissebb magot vásárolj. Ez minden típusnál – zöldség-, fűszer-, virágmagnál – alkalmazható.