Borjúnevelés

A borjú leválasztása az itatóról általában 6-8 hetes korban, fokozatosan javasolt. A folyamatot azzal érdemes elkezdeni, hogy a napi tejadagot fokozatosan csökkentik, miközben növelik a szárazeleség (indítótáp, széna) részarányát. Túl korai leválasztás gyenge immunrendszert és lassú súlygyarapodást okozhat. A leválasztás pontos ideje függ a borjú kondíciójától és a gazdasági céloktól – takarmányozási szaktanácsadó ajánlása hasznos lehet.

Az újszülött borjú számára az első 24 órában legalább 3-4 liter kolosztrumot kell biztosítani, lehetőleg az első 6 órán belül. Ezt követően az első néhány hétben napi 4-6 liter tej vagy tejpótló javasolt, 2-3 etetési részletben. A pontos mennyiség függ a borjú súlyától, fajtájától és az egészségi állapottól. Hasmenéses vagy gyenge borjúknál az állatorvos egyedi adagolást javasolhat.

Hideg istállóban vastag, bélelt, szélálló borjútakaró szükséges, amely lefedi a mellkast és a hasrészt. A takaró anyaga legyen nedvszívó képességű belső réteggel és vízálló külső réteggel ellátott. Az állítható rögzítőszíjak biztosítják a különböző testalkatokra szabható illeszkedést. Az újszülött borjúnak az első napokban különösen fontos a testhőjének megtartása, mert a zsírtartalékok még minimálisak.

Csoportos borjútartásnál több borjú egyidejű etetéséhez multi-cumis itatóvödrök vagy adagolórendszerek ajánlottak. A borjúitató-kiegészítők között kaphatók pótcumik, rögzítőkonzolok és automatikus adagolóhoz kapcsolható kiegészítők. A tejhőfenntartó tasakok és fűtött itatók hideg időszakban segítenek. Fontos, hogy minden egyes etetés után az összes itatóeszközt alaposan meg kell tisztítani a baktériumok elszaporodásának megelőzéséhez.

Az újszülött borjú termoneutrális zónája 10–25 °C körül van. 10 °C alatti hőmérsékletnél a borjú több energiát fordít hőtermelésre, ami növekvő táplálékigényt jelent és betegségekre hajlamosít. Borjútakaró alkalmazása 5–15 °C-os istállóhőmérsékletnél kifejezetten ajánlott. −5 °C alatt fűtési megoldás (infrareflektor, fűtött pihenőfülke) szükséges. A szellős, huzatmentes elhelyezés egészségesebb, mint a melegebb, de párás istálló.

A borjútakarót általában az első 2-6 hétig alkalmazzák hideg körülmények között, amíg a borjú saját hőszabályozása kellően fejlett nem lesz. A szükséges időt befolyásolja a fajtával összefüggő hidegállóság, az istálló hőmérséklete, a testsúly és a takarmányfelvétel alakulása. A takarót rendszeresen ellenőrizni kell: nedvesen nem melegít, és felfekvést, bőrgyulladást okozhat. A takarót meg kell tisztítani és szárítani az újbóli felhasználás előtt.