English 
Română 
Deutsch 
Slovenčina 
Polski 
Български 
Hrvatski 
Sparheltek
kérdések-válaszok
Kültéri sparhelt kiválasztásakor alapvető fontosságú az anyagminőség és a felületkezelés. A rozsdamentes acél vagy öntöttvas modellek hosszú távon is ellenállnak a nedvességnek és a hőmérséklet-ingadozásoknak. Fontos továbbá a stabilitás és a szélállóság, hogy erős szélben is biztonságosan használható legyen. Érdemes figyelni a kémény kialakítására is, ami befolyásolja az égés hatékonyságát és a füst elvezetését.
A sparheltek leggyakrabban öntöttvasból, acéllemezből vagy ezek kombinációjából készülnek. Az öntöttvas rendkívül strapabíró, kiválóan tartja a hőt és lassabban hűl ki, ami ideális hosszabb főzésekhez. Az acéllemez sparheltek könnyebbek, gyorsabban felmelegszenek, és gyakran kedvezőbb árfekvésűek. Bizonyos modellek zománcozott felülettel rendelkeznek, ami további védelmet nyújt a korrózió ellen és könnyebben tisztítható.
Egy átlagos családi kertbe általában a közepes méretű sparheltek a legpraktikusabbak. Ezek jellemzően 60-80 cm szélesek és 40-50 cm mélyek, ami elegendő helyet biztosít egy bográcsnak vagy nagyobb edényeknek. Fontos figyelembe venni, hogy a sparhelt körül legalább 1-1,5 méteres biztonsági távolság szükséges minden irányban a gyúlékony anyagoktól. A nagyobb modellek több főzési lehetőséget kínálnak, de több helyet is foglalnak.
A kültéri sparhelt rendszeres karbantartása elengedhetetlen. Minden használat után tisztítsuk ki a hamutartót és a tűzteret. Évente legalább egyszer, de intenzív használat esetén gyakrabban ellenőrizzük a kéményt és a füstcsöveket, hogy nincsenek-e bennük lerakódások. Az öntöttvas és acél felületeket érdemes rendszeresen átkenni rozsdagátlóval vagy hőálló festékkel, különösen a téli tárolás előtt. Ellenőrizzük a tömítéseket és a mozgó alkatrészeket is.
A kültéri sparhelt téliesítése során először alaposan tisztítsuk ki a hamut és a koromlerakódásokat a tűztérből és a kéményből. Ezután kenjük át a fémfelületeket vékony rétegben rozsdagátló olajjal vagy hőálló festékkel. A levehető alkatrészeket, mint például a rostélyokat vagy a kéményelemeket, érdemes külön, száraz helyen tárolni. A sparheltet borítsuk le egy vízálló takaróval, vagy ha lehetséges, vigyük fedett, száraz helyre, például garázsba vagy fészerbe. Ezzel megóvjuk a nedvességtől és a fagytól.
Sparheltben elsősorban száraz keményfát, például bükköt, akácot vagy tölgyet érdemes használni. Ezek a fafajták magas fűtőértékkel rendelkeznek és egyenletesen égnek. Fontos, hogy a fa legalább egy-két éve száradjon, mert a nedves fa kevesebb hőt ad, sok kormot termel, és károsítja a kéményt. Kerüljük a festett, lakkozott vagy ragasztott faanyagokat, valamint a műanyagot, mert ezek mérgező gázokat bocsátanak ki égés közben. Brikett is használható, de a gyártói utasításokat mindig tartsuk be.
Sparhelt - régies kifejezésnek tűnik és való igaz, hogy nagyanyáink, nagyapáink gyakrabban használták ezen egyébként kiváló eszközöket, mint a jelenlegi generáció. Ámde abban biztosan egyet tudunk érteni, hogy egy sparhelten egészen másként készül minden nemű étel, mint egy gáztűzhelyen vagy indukciós főzőlapon. Ezek az igazán klasszikusnak mondható sütő és főzőkészülékek a lehető legínycsiklandozóbb elkészült ételeket garantálják. Más ízű a pörkölt, más ízű egy valóságos és puha bukta, de még az újházi tyúkhúsleves is másként fő meg, mintha egyszerű gázon készülne el. Füstcső kivezetéssel vannak ellátva sparheltjeink, melyek esetén érdemes előre jelezni, hogy jobbos vagy balos csőre van szükség. Ne engedjük feledésbe merülni nagyanyáink legfinomabb ételeit, melyek a jó öreg (immár modernebb kiszerelésű) masinákon készültek.