ZOLA

A pavilon méretválasztása nemcsak a vendégek számától, hanem attól is függ, mire használnád. Egy étkezőasztal körüli árnyékoláshoz egész más méret kell, mint egy alkalmi rendezvényhez vagy ülőgarnitúra fedéséhez.

A leggyakoribb otthoni méret a 3 × 3 m – egy átlagos kerti étkezőasztalra és köré illik, az alapterülete 9 m². Ha a kerted megengedi, a 3x3 méteres pavilonok kompakt megoldást adnak hétköznapi családi használatra.

A helyigény nem ér véget a pavilon alapterületénél: minden oldalon hagyj legalább 50-80 cm szabad helyet a feszítőkötelek (ha vannak) vagy a stabil rögzítés miatt. A magasság általában 2,5-3 m – figyelj, hogy lombos fák alá ne kerüljön, illetve villanyvezeték közelébe se.

A talaj stabilitása is fontos. Pavilon szilárd, sík talajra (terasz, kemény fűves rész) tervezhető – egyenetlen földön a váz hamarabb deformálódik. Ha csak fűre lehet tenni, kemping-szerű cövekekkel és feszítőkötelekkel rögzítsd.

A pavilonok két fő típusa a fix, szilárd váz és az összecsukható, gyorsan telepíthető kivitel. A választás attól függ, mennyit használnád, hol tárolnád, és mennyire fontos a gyors fel- és lebontás.

Röviden: ha a pavilont egész szezonra (április-október) kint hagyod, és nem kell gyakran lebontani, a fix vázú modell ajánlott. Esküvőre, alkalmi rendezvényre, vagy ha a kert minden hétvégén másra van használva, az összecsukható party sátor praktikusabb.

Az összecsukható kivitel nem alkalmas nagyobb szélnek (40 km/h felett) ellenálló módra – ezt akkor is fontos tudni, ha rövid távon hagyod kint. Stabil cövekes rögzítés és feszítőkötelek mindkét típusnál ajánlottak.

A pavilon teteje és oldalfalai döntik el, mennyit véd a naptól, az esőtől és a széltől. Az anyagok között érdemes különbséget tenni, mert a tartósság és a védelem szintje eltérő.

A poliészter tetejű pavilonok a legelterjedtebbek. Könnyebbek, gyorsabban kezelhetők, és általában UV-védelemmel és vízlepergető bevonattal rendelkeznek. Ellenőrizd a sűrűségét (jellemzően 180-300 g/m²), mert a magasabb értékű anyag tartósabb és masszívabb védelem.

A PVC bevonatos tető stabilabb vízállóságot ad, és hosszabb távon kevésbé fakul. Cserébe nehezebb, és melegebb időben rosszabb a szellőzése, és alatta megreked a meleg. Hosszabb távra, főleg esős régiókban a PVC bevonat praktikusabb, kompromisszum cserébe ár és súly.

Az oldalfalas pavilonok védenek a ferdén beverő esőtől, a széltől és a szúnyogoktól. A jó modellnél a négy oldal külön-külön felgöngyölhető vagy levehető, így rugalmasan használható: nyári napokon nyitott, hűvös estéken zárt. Szúnyoghálós oldalfalak extra védelmet adnak rovarok ellen.

A váz anyaga általában porszórt acél vagy alumínium. A porszórt acél tartós és olcsóbb, de rozsdásodhat, ha a bevonat megsérül. Az alumínium könnyebb, rozsdaálló, összecsukható típusoknál gyakori – cserébe drágább.

A szélbiztos rögzítés még a legmasszívabb pavilonoknál is kulcskérdés. Cövek + heveder + a kert talajára illesztett feszítőkötél minden sarkán – ez a minimum. Tartós szeles időben érdemes az oldalfalakat felhúzni, hogy a szél át tudjon járni alatta.