Topelektro

A két leggyakoribb ajtótípus a hagyományos csuklóajtó és a tolóajtó. Mindkettőnek van olyan helyzet, ahol egyértelműen előnyösebb, ezért érdemes a saját szobád adottságaihoz mérni a választást.

Röviden: ha a szekrény előtt csak 50 cm-nél kevesebb szabad hely van (pl. ágy közvetlen közelében), a tolóajtós szekrények praktikusabbak. Tágasabb hálóban viszont a csuklóajtós kivitel egyszerűbb és általában kedvezőbb áron érhető el.

A tolóajtós modelleknél érdemes figyelni a futómű minőségére: a felső sínen futó verziók halkabbak és tartósabbak, az alsó sínbe csak akkor megy bele a por, ha rendszeresen kifújod. Egy jól beállított rendszer évek múlva is egyenletesen csúszik.

A megfelelő méret függ a szoba alapterületétől, az ott tartani kívánt ruhamennyiségtől és attól, kihasználod-e a magas felső tárolórekeszt. Az alábbi sávok tájékoztatóul szolgálnak a tipikus felhasználási helyzetekhez.

A mélység kritikus pont: 50 cm alatt a vállfára akasztott ruhák már ferdén állnak, így 55-60 cm a kényelmes minimum, ha sok inget vagy zakót tárolsz. Kompaktabb modellnél vagy gyerekszekrénynél 45-50 cm is elég lehet, ha főleg összehajtogatva pakolsz.

A belső elrendezést érdemes a saját ruhatáradhoz igazítani: aki sok kabátot és ruhát akaszt, annak hosszú akasztós szekció kell; aki inkább pólókat és pulóvereket hajt össze, annak több polc. A vegyes elrendezés (egy oldal akasztós, másik polcos) a legtöbb háztartásra jó kompromisszum.

A felső tárolórekeszt sokan alulhasználják, pedig szezonális ruhákhoz (téli kabát nyáron, takaró télen) ideális. Vászon tárolódobozzal a por- és molyvédelem is megoldható, és a polc gyorsan átláthatóvá válik.

A ruhásszekrények zöme laminált forgácslapból készül, de találsz tömör fát, MDF-et és textil kivitelt is. Az anyagválasztás nemcsak megjelenés kérdése, hanem a tartósságot és a költözés-bírást is meghatározza.

A laminált forgácslap a legelterjedtebb megoldás: kedvező árú, változatos színekben és mintázatokkal kapható, és normál használat mellett évekig tart. A gyenge pontja a nedvesség: ha vízzel érintkezik (pl. padló mosáskor), megduzzadhat. A nyitásokat és a csavaroknak fenntartott helyeket érdemes nem rongálni, mert a forgácslap a többszöri csavarozást nehezen viseli.

Az MDF finomabb felületű, simábbra festhető, és valamivel ellenállóbb a forgácslapnál. Tömör fa szekrény ritkább a hétköznapi árszinten, de látványosabb, és többgenerációs használatra is tervezhető. Cserébe lényegesen nehezebb, így költözésnél nem egyszerű mozgatni.

A textil ruhásszekrények (vázra húzott szövet) egészen más kategória: olcsók, könnyűek, gyorsan összerakhatók, és albérletbe vagy átmeneti megoldásnak ideálisak. Nem terhelhetők nehéz tárgyakkal, és a vázat időnként meg kell húzni, de árban töredékét adják egy bútorlap szekrénynek.

Tartós használatra érdemes figyelni a csuklópántok és sínek minőségére: a fémes, állítható csuklópánt évekig egyenletesen tart, a műanyag verziók pedig idővel megereszkednek. Költözés előtt mindenképpen szedd szét a szekrényt, mert egyben mozgatva könnyen elreped a hátoldal.