Brico

A pergola mérete elsősorban azon múlik, mit szeretnél alatta elhelyezni, és mekkora a rendelkezésre álló terasz vagy kerti rész. Túl kicsi pergola alatt a bútorok kilógnak az árnyékból, túl nagy pedig dominánsan ül az udvaron.

A magasság jellemzően 2,1-2,5 m között mozog. 2,2 m alatt a felnőtt használók pofájához már közel kerül a pergola teteje, 2,5 m felett pedig a vízelvezetés és a stabilitás kerül kihívás elé.

Egy 3x4 méteres pergola tipikusan 6 fős étkezőhöz alkalmas: 1,8-2 méteres asztal és 4-6 szék kényelmesen elfér alatta, és a kerti partikon is van mozgástér.

A pergola tető-anyaga a teljes használhatóságot meghatározza. Három fő megoldás van: tartós acéltető, fényt áteresztő polikarbonát, vagy vászon napellenző. Mindegyik más élethelyzetre ad jó választ.

A polikarbonát tető különlegessége, hogy fényt átereszt, de UV-szűrő is. Így alatta is világos van, mégis nincs közvetlen napsütés. Ez különösen sötét teraszoknál vagy északi tájolásnál praktikus, ahol a teljesen árnyékos pergola alatt nappal is lámpa kellene.

Komolyabb, dönthető lamellás pergolák alapjában más kategória: lamellái motorral nyithatók-zárhatók, így az árnyékolás és a vízelvezetés rugalmasan állítható. Ára viszont a klasszikus pergolák többszöröse.

A pergola gyári minősége fontos, de a telepítés és a karbantartás legalább annyit számít a tartósságban. Néhány pont, amire a gyártói kézikönyvön kívül is érdemes figyelni.

Az alapozás a stabilitás kulcsa. Egy 3x3 méteres acél pergola üresen is 60-100 kg, viharban pedig a lábaira komoly emelő erő hat a tető miatt. Beton lábazat vagy a talajba ásott, betonnal rögzített csavarpont a legbiztosabb. A talajra csak lehelyezett pergola erős szélben felemelkedhet, és a tetőből együtt is elszállhat.

A szélterhelés főleg az átszélellő, nyitott pergoláknál kisebb, de a vászontetős vagy oldalfalas modelleknél akár több száz kilós oldalszél is felléphet. Erős szél esetén (kb. 50 km/h felett) érdemes a vásznat letekerni, az oldalfalakat kiengedni, hogy a szél a szerkezeten átfújjon.

A vízelvezetés az acél- és polikarbonáttetős pergolák egyik gyakran alábecsült része. A tetőnek mindig kell egy kis lejtéssel rendelkeznie (általában 5-10%), különben a víz megáll, és a sarkokon átszivároghat. A csatornarendszer és a leeresztő szem évente egyszer (ősszel) átnézhető.

A téli felkészítés tetőtípusonként eltérő. Acéltetős pergolánál kint maradhat, de havazás után érdemes a havat eltávolítani, főleg ha vastagabb (15+ cm) hóréteg van rajta – a hó nedvesen több kg/m² is lehet. Vászontetőt telelésre érdemes leszerelni, és száraz, levegős helyen tárolni.