Hoppline

Az edényszárítók egy vagy két szintesek, és a méretüket szélesség x mélység x magasság alapján adják meg. A választás a heti edényforgalomtól és a pult méretétől függ.

A edényszárítók kétszintes kivitelben lényegesen több edényt elhelyeznek ugyanazon a pultméreten: alsó szint a tányéroknak és tálaknak, felső a poharaknak és csészéknek. Cserébe magasabbak (kb. 35-45 cm), így konyhabútor alá esetleg nem férnek be.

Egyszintes modellnél érdemes 2-3 cm-es csepegtető tálcával ellátott kivitelt választani: ezzel a víz nem folyik vissza a pultra, és a konyha is rendezettebb marad.

Az edényszárítók három fő anyaga eltérő tartósságot, esztétikát és karbantartási igényt képvisel. A választás a konyha stílusától és a használati gyakorisághoz igazodik.

A műanyag edényszárítók a legolcsóbb belépőkategóriát képviselik. Könnyűek, könnyen tisztíthatók, de hosszú távon a műanyag elszínezhet és törékennyé válhat, főleg a meleg-hideg ciklusoknál. Színes (zöld, kék) verziók vidám konyhákba jó vizuális elemek lehetnek.

Az edényszárítók bambusz, összehajtható kivitelben használaton kívül kompaktan összehajthatók, ami kis konyhában lényeges előny. A bambusz természetes antibakteriális hatással is rendelkezik, de nedvesen ne hagyd tartósan.

Az edényszárítók közötti tényleges különbséget gyakran nem a méret, hanem a kiegészítők és a praktikus megoldások adják.

A csepegtetőtálca a legfontosabb kiegészítő: ez fogja fel a lecsöpögő vizet. A jó csepegtetőtálca lejtéssel rendelkezik (általában a mosogató felé), és könnyen kivehető a tisztításhoz. Az olcsóbb modelleknél a tálca fixen rögzített, és nehezebb tisztán tartani.

Az evőeszköztartó tipikusan a sarokban elhelyezett, levehető tartály, ahol az evőeszközöket függőlegesen állítva szárítod. A levehető verzió a tisztítás (mosogatógép) szempontjából előnyösebb.

A polcok és tartók elrendezése a napi praktikum kulcsa. Sok modellnél van mozgatható vágódeszka-, fedő- vagy poháralátét-tartó, ami a speciálisabb tárgyaknak biztosít helyet. Ha sok különleges edényed van, érdemes ellenőrizni, hogy a választott modell képes-e ezeket fogadni.

A fix vagy állítható kivitel kérdés is szempont: a fix modellek szerkezetileg egyszerűbbek, az állítható elemekkel rendelkezők (pl. kihúzható alsó szint, hozzáadható lapok) viszont többféle edényt képesek befogadni. Hosszabb távon az állítható modellek inkább kifizetődnek.