a bürokrácia szociológiája
- 14 db
A bürokráciáról és a hivatalnokokról mindenkinek van személyes tapasztalata. A hivatali érintkezés élménye sokszor rendkívül intenzív, mert bennünket, illetve hozzánk közel állókat érint. Ezen túlmenően a média is rendszeresen beszámol visszaélésekről, sikkasztásokról, elhibázott beruházásokról, áthelyezésekről, korrupcióról vagy szükséges reformról, illetve az ezzel szemben kifejtett ellenállásról. A klasszikus és a modern szépirodalom szintén termékeny a bürokrácia leírását illetően, és nem utolsósorban a filmművészetben is fontos szerepet játszik a közszolgálat - legyenek azok akciófilmek, vígjátékok vagy szerelmes filmek. Gazdag szakirodalom foglalkozik a 'hivatalnokok', 'közalkalmazottak", 'közszolgák', 'bürokraták', 'közszolgálati dolgozók', 'közszolgálati elitek' és 'a hatalom birtokosai' témájával. Bár az elnevezéseket eltérően használják, mégis a személyek ugyanazon körét értjük rajtuk. Politika és közszolgálat között nem szokás különbséget tenni, a kettőt együttesen államként fogták fel. Társadalmi változások idején a közszolgálat személyi állománya csökken és elveszíti távlati perspektíváit; ezáltal gyengül a szociális állam, és újrarendeződik az államiság. Demográfiai folyamatok, illetve háborúk, járványok, népvándorlások, természeti katasztrófák, valamint gazdasági válságok ragyogóan indokolják a közszolgálat bővítését és a vagyon újraelosztását. Ezért ha válságok és katasztrófák nem következnek be kielégítő mértékben, a politika képes ilyeneket előidézni. Ezek általában még kiterjedtebb közszolgálatot eredményeznek - az örök körforgásban megint kezdődhet elölről a bürokrácia megújulása és növekedése. A közszolgálat a mérleg nyelve, rajta múlik, hogy a konfliktusokat és az ellentéteket táplálják-e. Az állam elsimíthat, illetve kiélezhet konfliktusokat, de ebben a politikának van szerepe, és a közszolgálat szolgálatkészségének vagy ellenállásának is.<br />
Kötésmód: füles, kartonált<br />
Következő »
Az öngyilkosság hazánkban évszázada komoly gondot jelent. A 20. század közepétől folyamatosan az elsők között szerepelt a magyarság a szomorú világranglistán. 1988-tól csökkenés jelentkezett, mely folyamatosnak bizonyult, s mára az öngyilkossági ráta a régi értékek több mint felére csökkent.
Következő »
Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük?<br />
A történelmi filmek sajátossága, hogy pontosan azt hisszük el a moziban,ami nem igaz, és abban kételkedünk, ami korhű.
Következő »
Miért azonosulunk a Megáll az idő kamasz hőseivel? Miért dőlünk be Mel Gibson skótszoknyájának? Miért olyannak látjuk a múltat, amilyennek a Titanic vagy éppen a Csinibaba megmutatja? És fordítva: miért éppen olyannak mutatja, amilyennek képzeljük?<br />
A történelmi filmek sajátossága, hogy pontosan azt hisszük el a moziban,ami nem igaz, és abban kételkedünk, ami korhű. De van még egy különlegességük: képesek utalásokkal megmutatni azt is, ami közvetlenül nem is látható a filmvásznon: a képmezőn kívülre, a hangkulisszák mögé vezetve minket. Milyennek mutatja a magyar mozi a háborút s a békét?<br />
Milyennek ábrázolja a külföldieket, besenyőket, cigányokat, svábokat, zsidókat? És hogy néz ki a valamikori Budapest a filmvásznon? Hogyan avatkozott bele a politika a magyar filmgyártásba az elmúlt 60 évben?<br />
E kötet arra vállalkozik, hogy három diszciplína – a történettudomány, a szociológia és a filmtudomány – határmezsgyéjén kutatva tárja fel, hogy hogyan varázsol nekünk a mozi múltat. A filmes mező fogalma mentén mutatja be a filmgyártás kontextusát és az egymással párhuzamos (vagy egymással szemben álló) kollektív emlékezeteket. Feltárja azokat a folyamatokat, melyek révén a filmipar szívhez szóló emlék-képeket és nagytotálokkal bemutatott történelem-képeket hoz létre, amelyeket a nézők valószerűnek és hitelesnek fogadnak el.<br />
Kötésmód: kartonált<br />
Következő »
A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, egyfajta kísérlet a „kritikai szociológia" és „a kritika szociológiájának" integrálására, amelynek során a szerző nemcsak a cselekvő által potenciálisan gyakorolt társadalomkritika előtt tornyosuló nehézségeket veszi számba, de azt is hangsúlyozza, hogy ez a kritika – főleg kollektív formában – korántsem eleve lehetetlen vagy szükségszerűen terméketlen.
Következő »
Az Olvasó egy évek óta zajló előadássorozat szerkesztett anyagát tartja a kezében. Az előadásokon szociológusok vallanak pályájukról, a következő felkérés alapján: A sorozat címe, ars sociologica, két gondolatot sűrít magába: egyfelől a művészi mesterségként felfogott tudomány, másfelől ars poetica gyanánt a szociológiáról szóló vallomás gondolatát. Az előadót ennek jegyében arra kérjük, hogy adjon számot szociológusi művéről, pályájáról: milyen érdeklődés hajtotta, mit jelentett és jelent...
Következő »
Mi a szociológia? A társadalom működési elvének - vagy egyes esetekben működésképtelenségének - tanulmányozására hivatott tudomány. Az egymással versengő szociológiai iskolák a társadalmi jelenségek megfigyeléseit különböző elméleti rendszerekbe próbálták beilleszteni. A Szociológia másképp...<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Következő »
Legyél szuper okos a Szuper okos tudomány segítségével! Nézz körül te is a nanotechnológia láthatatlan világában! Gondolkodtál már azon, hogyan működik a társadalom, amelyben élünk? Vajon mi motiválja a viselkedésünket? Most választ kaphatsz a kérdéseidre, és megtudhatod azt is, mi a címkézéselmélet, mit gondolnak a szociológusok a bűnözésről, és hogyan hasznosíthatók a szociológia eredményei a mindennapokban.
Következő »
A magyar szociológia utóbbi ötven évének egyik meghatározó és nemzetközileg legismertebb alakja Szelényi Iván. Ahhoz a szociológusnemzedékhez tartozik, amelyet a társadalmi tények feltárásán és a belőlük levont összefüggések keresésén túl az elméletalkotás igénye vezet. Nem ragad le a szigorú empirikus megközelítésnél, hanem arra törekszik, hogy állításait legalább középszintű elméleti keretben fogalmazza meg.
Következő »
A magyar szociológia utóbbi ötven évének egyik meghatározó és nemzetközileg legismertebb alakja Szelényi Iván. Ahhoz a szociológusnemzedékhez tartozik, amelyet a társadalmi tények feltárásán és a belőlük levont összefüggések keresésén túl az elméletalkotás igénye vezet. Nem ragad le a szigorú empirikus megközelítésnél, hanem arra törekszik, hogy állításait legalább középszintű elméleti keretben fogalmazza meg. Mindezt innovatív és provokatív módon. A közhiedelemmel ellentétben a tények ugyanis nem beszélnek önmagukért, azokat kontextusba helyezve kell értelmezni, majd – ha lehet – a kontextusból kiemelve a szociológiai elméletalkotás részévé tenni. Legfontosabb műveiben Szelényi mindig képes volt olyan meghökkentő kérdéseket vagy erős állításokat megfogalmazni, amelyekkel megkérdőjelezte a szakmai konszenzust. A Szelényi-recepció hullámzása egyrészt folyamatosan fenntartotta a szerző munkássága iránti érdeklődést, másrészt a szerzőben is megerősítette az alkatától amúgy sem idegen ironikus viszonyt mind művei befogadásával, mind pedig az átfogó társadalom-magyarázatok érvényességével kapcsolatban. Nincs még egy szerző a hazai szociológia történetében, aki több önkritikus reflexiót írt volna saját korábbi munkásságával kapcsolatban, mint ő. Ezek az írások azonban minden esetben az adott téma továbbgondolását, a korábbi állítások új kontextusba helyezését, és így a tudományos diskurzus folytatását hozták magukkal. E kötet szerzői Szelényi életművének kérdésfeltevéseihez kapcsolódnak, azokat értelmezik, kritizálják és gondolják tovább.<br />
Kötésmód: kartonált<br />
Következő »
Harmincöt év tanulmányai elemzik ebben a kötetben a magyar társadalom magatartás-kultúrájának, értékrendszerének eltorzulását, közösségeinek szétzilálódását, a polgárosodás folyamatának megszakadását, a megnyíló társadalmi csapdákat, a "szabadság sokkját".
Következő »
Hernádi Miklós 1987 és 2011 között keletkezett szociológiai írásai, melyek fő témái a zsidó önazonosság problémái, a magyar és nemzetközi antiszemita kommunikáció s a holokauszt, illetve a magyar-zsidó irodalom és művészet válaszútjai, sokszor fájó és súlyos kérdéseket feszegetnek.
Következő »
Él az Egyesült Államokban egy példás életű, Béke-díjjal kitüntetett török vallástanító, akit hazájának államelnöke minden baj okozójának akar feltüntetni. Fethullah Gülen a neve. Tanításának hívei szerte a világon iskolákat, kórházakat, jótékonysági intézményeket alapítanak, a békés iszlám jegyében.
Következő »
E kötet egy filozófiatörténet-írási program megfogalmazására vállalkozik. Fő tézise, hogy elbeszéljen egy olyan történetet, amelyben a magyar filozófia elmúlt száz éve koherensnek és nyitottnak ábrázolható.
Következő »
English 
Românesc 
Deutsch 
Slovenská 
Polski 
